A jelenség: “Ghosting”
A munkaerőpiac világában is vannak szellemek. Nem, nem valódi kísértetekről beszélünk, hanem arról a gyakran tapasztalható jelenségről, amikor a munkaerőt és állást kereső felek közötti kommunikáció váratlanul megszakad, mert egyikőjük mintha köddé válna. A “ghosting” néven ismert jelenség különösen a toborzási folyamatokban okozhat kísérteties problémákat. De miért tűnnek el az emberek, és milyen hatással van ez a jelentkezőkre, a munkáltatókra és a munkaerőpiacra?
Állást keres. Vagy mégsem?
Képzeld el, hogy egy cég hónapokon át keresi a megfelelő munkatársat, végül megtalálja a tökéletes jelöltet, és már csak az utolsó simítások vannak hátra: a munkaszerződés készen áll, a szállás le van foglalva, a munkabeosztásba is be van tervezve az új munkatárs. Aztán hirtelen, minden előzetes jel nélkül, a jelölt eltűnik. Nem válaszol az e-mailekre, nem veszi fel a telefont – mintha a föld nyelte volna el. Ez a fajta “szellemes” eltűnés a munkáltatók számára nemcsak bosszantó, hanem komoly anyagi veszteségeket is okozhat. A szerződés előkészítése, a szállás bérlése, és a már meglévő munkaterv átszervezése mind olyan költséges és időigényes feladatok, amelyek kárba veszhetnek. A ghostingra egyik munkáltató vagy HR-es sem tud igazán felkészülni, csupán bízhat abban, hogy a megfelelőnek gondolt, leendő munkatársként kiválasztott jelölt megbízható és lelkiismeretes. Egy ilyen „ghost“-olást követően azonban szigorúan fekete listássá válhat és több esélyt nem kap az adott munkáltatónál.
Jelentkeztem, nem szól vissza
Az álláskeresők oldaláról nézve a ghosting szintén kellemetlen élmény lehet. Egy jelentkezés beküldése vagy állásinterjú után napokig, akár hetekig várni a visszajelzésre, amely soha nem érkezik meg, frusztráló és elbizonytalanító. Az elmaradt válaszok miatt sok jelentkező önbizalma meginog, és kérdések merülnek fel bennük arról, hogy vajon mi történhetett, miként vélekednek róluk, ha oda nem, hát hova lehet érdemes jelentkezniük, stb. . A bizonytalanság és a hiányzó visszajelzés demoralizáló hatással van a jelentkezőkre.
Persze megtehetik a jelentkezők, hogy felhívják a hirdetőt vagy írnak neki és úgy érdeklődnek a jelentkezési státuszuk felől, de ezt gyakran szörnyen kellemetlennek érzik, és inkább lebeszélik róla magukat.
Visszakerülhet a szellem a palackba?
A ghosting leggyakoribb oka a jelölt vagy munkáltató illetve HR-es azon képességének hiánya, hogy kellemetlen közlendőket – legyen az visszalépés vagy visszautasítás, vagy akár egy esemény, ami felborítja az addig megbeszélteket – magabiztosan és udvariasan tudjon tudatni a másikkal. Napjainkban, a több oldalról ható megfelelési kényszerek és vélt vagy valós félelmek, sajnos nagyon sok emberben gyengítik a kellemetlen közlendők átadására való képességet, ezért inkább elmenekülnek, elbújnak a terhesnek gondolt feladat elől, nem felmérve döntésük negatív hatásait. Persze a ghostingnak számos elfogadható és banális oka is lehet: egy baleset, vagy egyéb váratlan esemény, amely lehetetlenné teszi a kommunikációt, vagy a munkáltató oldaláról egyszerűen a kulturálatlan vállalati kultúra, melyben a sok-sok jelentkező közül csak annak kell visszajelezni, aki adott állás betöltésére jelöltté válhat.
A ghosting jelenségének elkerülése érdekében fontos, hogy mindkét fél tudatosan és következetesen kommunikáljon, még akkor is, ha ez olykor kényelmetlen. A munkáltatók számára az előnyök között szerepel, hogy ha egy jelöltnek egyértelműen és időben visszajeleznek, az a cég iránti szimpátiát és hírnevét erősítheti, és hosszú távon vonzóbbá teheti a céget a munkaerőpiacon. Az álláskeresők, ha korrekten kommunikálnak, akkor is, ha visszalépnek egy ajánlattól vagy elbizonytalanodnak, elkerülhetik a hidak felégetését, ami a jövőbeli lehetőségek számára hasznos lehet, azaz ha a cégnél éppen számukra megfelelő munkakőrben üresedik meg egy állás, talán éppen ők kapnak egy remek ajánlatot.
Általában is igaz, hogy a tiszta és korrekt kommunikáció hosszú távon bizalmat épít. A munkáltatók számára ez azt jelenti, hogy a jelentkezők jobban érzik magukat a folyamat során, ami javíthatja a toborzási eredményeket. Az álláskeresők pedig, akik mellőzik az effajta szellemeskedést, más alkalommal is bátran fordulhatnak a céghez és érdeklődhetnek, ha újabb lehetőségek nyílnak számukra.
Szellemelmélkedés
Vajon te hogyan kezelnéd, ha szembesülnél a ghosting jelenségével?
Ha jelentkezel egy állásra és elbizonytalanodsz, te is eltünteted magad? Ha jelentkezel valahova, de a cégtől nem kapsz visszajelzést feladod, vagy érdeklődsz a jelentkezésed felől?
Ha te keresel munkaerőt és befutnak hozzád a jelentkezések, te mindenkinek válaszolsz, vagy válasz nélkül hagyod azokat, akik nem felelnek meg a meghirdetett munkakör követelményeknek? Ha egy jelölted elérhetetlenné teszi magát, sokáig próbálod még elérni? Felírod a nevét a fekete listádra, hogy többé ne rabolhassa az erőforrásaidat?
Az ilyen helyzetek elkerüléséhez a nyílt és őszinte kommunikáció a kulcs. Ne hagyd, hogy a ghosting megkeserítse a jelentkezési és toborzási folyamatot – lépj elő, és teremts tiszta, átlátható kapcsolatokat a munkáltatókkal vagy jelentkezőkkel! Ne feledd, a korrekt kommunikáció nemcsak a pillanatnyi helyzetet rendezi, hanem hosszú távon is előnyökkel járhat mindkét fél számára.
